2013. május 18., szombat

Hallgatásom oka...- de újra itt

Február volt és zimankó. Az egyetlen jó dolog az volt, hogy sütött a Nap. Lustálkodva eszegettük a reggelit, amikor megszólalt a telefonom. Gergő volt az.
- ...le kellene menni a házhoz, ha tudsz...most hívott az öreg János, hogy valami történt a kis átjáró és a pince falával...azt mondja, elmozdult...
/levert a víz.../
-...áááá, az nem lehet...biztos csak van valahol egy kis repedés....tudod, milyen János, egy picit mindent felnagyít...de lemegyek megnézem és hívlak.
vonal bont.
Azonnal tudtam, hogy öreg Jánosunk nem túlzott. A több, mint 40 év a szakmában azt jelenti, hogy az ember képes jól értelmezhetően megkülönböztetni egy repedést egy elmozdult faltól...

Az oda vezető utat, ami nagyjából 2 és fél perc autóval, azt hiszem sosem fogom elfelejteni...
Felsiettem a házhoz, ahol János épp jött kifelé az ajtón. Sápadt volt.
Nagy a baj.
 - ...mi történt János?....
- ...Eszterkém, én nem is tudom...elmozdult a fal a kis átjáróban és a pincében. Éppen most zárom le, hogy senki ne tudjon odamenni...nehogy baj legyen...
- ...had nézzem.
-...maradj inkább itt.
-...János, had nézzem meg.
És bekísért.
Óvatosan húzta el a fóliát, amit anno azért tettünk fel a kis átjáróhoz, hogy a pincéből a ház felé áramló hideget megfogja...
A csontomig hatolt a látvány.
Ez fogadott.




Azonnal hívtam Gergőt, hogy a hír igaz. Közben még sikerült egy szögbe is belelépnem, hogy teljes legyen az élmény. Juhu! Éljenek a jelek. Csőstül...Hamarosan megérkezett az egész csapat. Miután mindenki szembesült a tálalással, hasonlatosak voltak ahhoz a bizonyos gólyafoshoz a levegőben. Nem nagyon lehetett mit modani. Valami nagyon el lett b*szva. Természetesen túl azokon a hozadékokon, amit ez bizony erősen képviselt a mi életünkben is...
Nem tudom, meddig ültem a ház előtt sírva, néha emlékszem, hogy egy-két ember odajött hozzám és csak hallgatott velem együtt. A többiek azonnali kupaktanácsot tartottak. Másnapra már szervezték is a mentést, hogy a helyzet ne legyen rosszabb. Annyi lelkierőm még volt Jánossal, hogy rögtön beékeltünk néhány falapocskát a repedésekbe. Ha kiesnek, látjuk, hogy még mozog a fal. Szerencsére nem estek ki...
Másnap mentettük, ami menthető.
Az épületszerkezetet statikailag nem érintette a dolog, de a pincét bontani kell...Köszönjük Élő Házak!

S hogy mi történt?
Hamarosan elmesélem azt is.