A téglagyártás folyt. Napról-napra nőttek a téglával megrakott raklapok ki a földből. A csapat jó része ezen serénykedett, de közben a ház alapjánál is tovább dolgozott a törzs másik fele.
M. "Shambala" Gábor statikus, törzsbéli feladata volt az alaptest körüli tennivalók előkészítése. Miután betonnal kiöntötték (vasalás itt nincs, üvegszállal tettük rugalmassá), el kellett készíteni körben az alaptest mentén a drénrendszert.
Bár ezen a területen nem kellett tartanunk a talavíztől, de miért ne csináljuk meg most, amikor amikor amúgy is ki van ásva minden?
Megcsináltuk. Költségoldalát tekintve egy elenyésző összegről beszélünk, mivel az egészhez csak néhány
méter geotextília, dréncső és jónéhány mázsa kulé kavicsra volt szükség. Maga az elv igen egyszerű: az alaptest mentén körben lefektetett csövek a rajtuk lévő lyukakon keresztül magukba engedik szivárogni a vizet, majd egy bizonyos lejtést beállítva így elvezetik az alaptesttől a felesleges vízmennyiséget. Ez a víz aztán máshol össze is gyűjthető. Mielőtt a csöveket lefektetik, geotextíliával bélelik ki az árkot úgy, hogy az árok szélén még jóval túllógjon, erre kerül a dréncső, majd erre a kavics, és végül a geotextília túllógó végeit visszahajtják fedésben a kavicsra, hogy ezáltal megvédjék az iszapbemosódástól a rendszert.
Mint R. Sándor nagykorú vezetőségi tag elmondta, ezt szivárgó testnek hívják, célja, hogy az alaptest körül elvezesse a felesleges vizet, ami esetleges alámosódásokat válthatna ki, nem kívánatos terheléseket indítva el ezzel az alaptesten és a házon.
Leszögezhetjük mindenesetre: egy drénrendszer építése egy földbe épített háznál erősen javallott.
