Kellenek-e közművek?

A válasz lehetne egyértelmű nem.
Hiszen minden viszonyítás kérdése. Hogy mire is van valójában szükségünk? Egy nagyon fontos dolog azonban ebbe mindig beleszól: mennyi pénzünk van erre a NEM-re?
Milliók kérdése és telepakolhatjuk a házat, napelemekkel, napkollektorokkal, szélkerekekkel, kemencékkel, infrapaplannal - csak győzzük. Hogy ezekből mégis aztán melyik lesz a befutó, az két dolgon múlik:
- mennyit tudunk szánni rá?
- milyen megoldásoktól vagyunk hajlandóak elszakadni?

Nézzük először a legnagyobb kérdést: fűtést. Nem tartom például feltétlenül előremutató megoldásnak a gázfűtés bevezetését Romantik radiátorokkal egy földházba...  Szeressünk inkább bele egy kemencébe, egy cserépkályhába vagy oldjuk meg COGeN erőművel? A piac óriási és zavaros. Képtelenség csak egy dolog mellett letenni a voksunkat, hiszen akárhogyan igyekszik is a technika, még mindig nem megoldott, hogy a semmiből, jó hatásfokkal meleget állítsanak elő. Ez pedig, a mi éghajlatunkon igen csak fontos kérdés. Bár tekintettel ezen házak sajátos hőtartó tulajdonságára, kevesebb befektetett energiával jobb hatásfok érhető el, mint egy hagyományos háznál, azért mégis vannak napok, amikor a fűtés nélküli 13-14 fok igen kellemetlen élmény tud lenni...Az egyszerűbb elképzelés azt mondja: hát akkor toljunk a házba egy - két kemencét és fűtsünk fával.

El tudjátok képzelni, mi maradna az erdőkből, ha mindenki elkezdene fával tüzelni? Így is Magyarországon a legkisebb a megőrzött erdőterületek aránya Európában...
Nagy dilemma nekünk is a fűtés. Elmondom, miért.
Fűthetek fával. Füstölök is, és most már minden 4. állampolgár ezzel melegít. Nincs az a mértékű erdőtelepítés, amivel ezt pótolni lehetne.
Fűthetek ilyen-olyan kazánokkal. Ezeket megint csak etetni kell.
Fűthetnék COGeN erőművel, ami még villamos áramot is termel, de ezt is ugyanúgy etetni kell, olajjal, gázzal, szénnel, fával, valamint néha azért a benne csücsülő litium ionos akkumulátort sem árt cserélni...Környezetbarát? Nem, mindenesetre nagyon hatékony.
Fűthetnék napkollektorral felmelegített melegvízzel, de vajon milyen sűrű annak is a szervízigénye és mennyi napkollektort kell felszerelnem, hogy egy egész családi házra való fűtéshez szükséges melegvíz mennyiséget elő tudjak álltíani a márciustól októberig tartó főszezonban?...Igen sokat.
Fűthetnék biomasszával is, ha lenne annyi, amennyi ehhez kell. A kidobott narancshéj és a levágott fű nem hoz meleget.
Ésatöbbi, ésatöbbi....

Fáj beismerni, de a tökéletes megoldás nem létezik, csak közelítenek, de mindegyik alapja a gépesítés. Ez az éghajlat, amire születtünk, egyszerűen csak HIDEG. Egy pontig egész jól lehet vele versenyezni, de arra még nem volt példa, hogy az ember, tartósan győzedelmeskedett volna a természet felett. És ez így van jól.



Az elektromos áram termelés megint ugyanez a fáma, a napelemektől a sokmillióra rúgó házi szélerőművekig...
Mi kell még? A víz például egy egyszerűbb megoldás: ha van kút, akkor kérdés nincs.
A csatorna pedig megint másodlagos lehet, egy új megoldás által.

Egy ilyen röpke közműkörkép után, elmondhatom, hogy még mi is bajban vagyunk. Sok megoldás még nem tiszta, és nehéz a sok rossz közül a kevésbé rosszat választani...Kiderülhet mégis: nagyban lehet függetleníteni magunkat a közművektől, ha mondjuk nem a belvárosban élünk és olyan szerencsénk van, hogy saját kuckó építésére adjuk a fejünket valahol, icipicit már vidéken. És akarjuk is.
A műszaki engedélyeztetés a helyi varázslókkal egy másik történet, sajnos ők lgtöbbször a régi "vallás" hírnökei, és nem minden esetben látnak szívesen új, de mégis környezetbarát dolgokat. Ennek a miértjén már nem töprengek.