Semmiképpen ne hagyjuk magunkat befolyásolni, mert előfordulhat, hogy olyan szituációban kötünk ki, amit egyáltalán nem szerettünk volna. Mindig tartsuk magunkat az elképzeléseinkhez, még akkor is, ha fogalmunk sincs mit szeretnénk még az elején. Ez idővel kialakul. Viszont egy dolgot mindenki pontosan tud: mi az, amit nem szeretne. Ebből ne engedjünk.A díjazások, szerződések szinte irodánként változóak, ezért ezekről nem is nagyon írnék.
Mindig legyen kéznél egy ügyvéd. Az 1/1-es tulajdonviszonyú adod-veszem telkeknél is adódhatnak apró zökkenések, jobb, ha erre felkészülünk. Hacsak mi magunk nem vagyunk jártasak ezekben az útvesztőkben, inkább szánjuk azt a (telek árakhoz képest) már csekélyebb összeget arra, hogy megfelelő ember álljon a hátunk mögött, ha egy nem várt fordulat adódik.
Nálunk viszonylag minden simán ment, leszámítva azt, hogy mivel szántó besorolású területet vásároltunk, jóuram, külföldi állampolgárként nem lehetett rajta tulajdonos. Erre bepróbálkoztunk a holtig tartó haszonélvezettel. A törvény szerint egyébként ezt sem lehet, mert külföldi nem szerezhet semmilyen jogot termőföld felett, ám mégis bejegyezték valamilyen rejtélyes oknál fogva. Amikor megkaptuk a végzést, meglepődve láttuk, hogy nem utasították el. Most mondhatnám, hogy bármi lehetséges, ami majdnem igaz is, de hogy mit mikor miért vagy miért nem jegyeznek be, főleg ilyen homályos részeken, mint a szántó besorolás, hát nem tudom...Az ügyvéd sem igazán tudta, ő is csak annyit mondott: ...-írjuk bele a szerződésbe, legfeljebb majd elutasítják.
És ha már aláírtuk, és van ügyvédünk is, aki intézi, nyugodtan háradőlhetünk és várhatjuk a bejegyzést a földhivataltól és az értesítést az illeték megfizetéséről.
Illeték? Milyen illeték?!
Minden ingatlan vásárlás után a vevő köteles egy ún. ingatlanszerzési illetéket fizetni, ami az ingatlan vételárának 4-10%-a is lehet az ingatlan besorolásától és típusától függően. Ezt mindenképpen kalkuláljuk bele a vételárba! Erről rendszeresen elfeledkeznek az emberek és meglepődnek, amikor jön a földhivtaltól egy levél még plusz 2 millióról...
No, ha nem ügyvéd intézi a bejegyeztetést, akkor mehetünk mi magunk, és tölthetünk órákat ott.
A földhivatalok ügyintézési gyorsasága szintén irodánként változó, a Buda környéki például egy rémálom mostanában. Erre nyugodtan készüljünk. A 30 napos bejegyzésből már 2 hónap lett, mire egyáltalán mocorogni kezdtek.
És akkor még nem beszéltem arról, hogy a telek mellett, amit nézegettünk, volt egy kis nadrágszíj, amin igencsak gondolkodóba estünk, hogy meg kellene venni. Ugyanis van egy olyan szabály, miszerint zártketi övezetben, ha eléri a telek mérete a 3000 négyzetmétert, családi ház építésére adnak engedélyt gazdasági épület vagy nyaraló helyett. Ami nem mindegy, hogy présházat kell-e beírnom mondjuk a gyerekszoba helyére és úgy kell beadnom a tervet vagy eleve családi ház tervként adhatjuk be a műszaki osztályra.
Nos, ezzel a kis telekkel együtt, bőven meglett volna a 3000 négyzetméter.
Felvettük a tulajdonossal a kapcsolatot - megint csak szerencsésen 1/1-es tulajdonjogú telekről beszéltünk. Néhány héttel később, épp 3 hete pedig alárítuk az adás-vételt.Ennek a bejegyzését azonban már megsürgettük - van sürgősségi eljárás, amivel kb. 1-2 hét alatt elintéződik a papírmunka. Múlt héten már meg is érkezett a végzés. Erre a következők miatt volt szükség: a két telket össze kell vonni, ami elképesztő procedúra.
Először is, mindkét telekbejegyzésnek meg kell lennie. Aztán fogni kell egy földmérőt és ki kell méretni a két telket egyben. Ő erről készít egy vázrajzot, ami egy lexikonnyi papírhalmazzal együtt bekerül a földhivatalba. A földhivatal kiküldi a helyileg illetékes szakhatóságnak engedélyeztetésre (önkormányzat, műszaki osztály), majd azok visszaküldik ésatöbbi....
A szerencse az, hogy miközben már folyik az összevonás, be lehet adni engedélyeztetésre a terveket.
Mint ahogyan hamarosan a miénk is odakerül.
Már nagyon izgulunk.
6. alapszabály: Mindenre nem tudunk felkészülni. Erre készüljünk fel...