Lassan itt a november. Az ősz kegyes volt hozzánk, az elmúlt néhány napot leszámítva hagyott időt arra, hogy azokat a dolgokat elrendezzük, amik a legszükségesebbek voltak. Elkészültek például a talajmechanika vizsgálatok. Házépítés előtt mindig meg kell csináltatni, érdemes tudni, mi rejlik a talpunk alatt, nehogy akkor érjen minket meglepetés, hogy kiderül, nem markoló kell, hogy kiássuk az alapot, hanem dinamit.
Nálunk is elkészült.
A talajmechanika fúrás jó esetben egy délelőttöt vesz igénybe, nálunk 2 óra alatt megvoltak vele a fiúk, a talaj nem mutatott nagy változatosságot. Kiváló lesz ahhoz, hogy az alapot kiássák, de másért is szükség volt rá. Egy egészen új dolog, ami még csak készülőben van, de ha minden jól megy, akkor amennyire tudom, a mi házunk lenne szinte az első, ami ezzel az új technológiával készülne. Erről majd később, de már izgatottan várjuk a vizsgálatok és tesztek eredményeit.
Amíg fúrtak a fiúk, diót szedtünk. Két fiatalabb diófa is van a telken, az egyik épp elkezdett teremni, a másikon már azért picit nagyobb mennyiség volt, de még látszik, hogy nagyon élete elején jár mindkét fa. Az egyik 10 év körüli, a másik kb. 15 év körüli lehet, szép egészséges darabok. Ez utóbbi sajnos áthelyezést igényel, mert pont ott van, ahol a ház lesz. Mindenképpen munkagép kell majd hozzá, hogy kivegyük, így sem teljesen biztos a siker, de reménykedünk, hogy kibírja. Most még várunk vele, egészen november közepéig-végéig, amikor már majd egészen bealszik. Akkor fogunk csak hozzányúlni és a végleges, új helyére tenni. A telek egyik oldalán húzódó gyümölcsös is új, eddig nem ismert feladattal látott el minket: rendbe kell tenni a fákat. Bár az előző tulajdonos, a maga módján rendben tartotta őket, de sem metszve, sem permetezve nem voltak hosszú évek óta. Emiatt a szilvafa már olyan, mint egy cirokseprű, levele, termése alig, csak a sűrű kusza gallyak, a cseresznye gombás mindenhol, stb. Megkerestem egy öreg kertészt a faluban, aki a szomszédainknál is évek óta rendben tartja a fákat, hogy jöjjön el és segítsen. Remélem, tanulhatok majd tőle, bár azt mondta, ha lehúzunk együtt 2 szezont (tavaszt és őszt), az alapokat jól megtanulhatom tőle. Ezt mindenképpen szeretném.
Aztán kutat kell még ásnunk. Van már egy a telken, de a telek nagy. Nem mellesleg ebből szeretnénk megoldani majd a vízháztartásunk jó részét is. Ehhez még az öreg, már meglévő kutat is szépen ki kell tisztítani. Először is a homoktól, ami a környéken igen jellemző, másodszor kell beletenni homokfogót is, hogy a későbbiekben ne mossa tele a víz a kutat újra. A kútásás még várat magára, a méterenkénti közel 30.000 forint kicsit eltántorított, de még nézelődök.
Aztán, mi van még...A fűszernövényeket már a rosszidő beállta előtt levittem és elültettem egy jó kis védett helyre, hogy már ott teleljenek át, illetve már beültettünk néhány fát is oda, ahol tudjuk, hogy nem lesz nagy mozgás. Így is nyerünk kb. 2 évet, hiszen, ha az építkezés megkezdődik, legközelebb 2013 körül tudunk elkezdeni majd egyáltalán parkosítani. Vicces volt, elköltöttünk egy kisebb vagyont a kertészetben és mire kiültettük a fákat, bokrokat, szinte alig látszott meg. Hát, 3000 négyzetméterrel lesz munka az biztos. Legalább is az elején. Kicsit vadregényesre szeretnénk a kert egy részét, ezért egy jó darabig aztán már nem foguk vele nagy mértékben foglalkozni.
Most itthon ülve, kinézve az ablakon, lassan elköszönünk a kerti tennivalóktól. A téliesítés még hátravan, néhány fiatalabb bokornak vagy fának, még majd be kell takarni a tövét, de aztán legközelebb már csak a tavasz hoz új munkákat. És beindul az építkezés is.